udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
33
találat
lapozás: 1-30 | 31-33
Névmutató:
Klapka György
1990. szeptember 22.
Olivier Lustig nyugalmazott ezredes csak Észak-Erdély zsidóságának tragédiájával foglalkozott, állapította meg Vasas Samu, kimondva, hogy az egész magyar nép fasiszta volt, a román nép ellenben mentes maradt a fasiszta fertőzéstől. Valójában a pártlap, a Scinteia 1945. máj. 24-i és aug. 4-i, a Mantuirea 1944. nov. 20-i és 1945. márc. 26-i számai megírták, mi is a valóság. A cernovici főrabbit megkínozták, majd agyonlőtték. Jegában 14 ezer, Toroinet és Radauti megyékben 15 ezer zsidót gyilkoltak meg. Transznisztriába, két megsemmisítő táborba deportáltak 108 ezer zsidót, ahol közülük 64 556-an meghaltak. Bukovinából 58 ezer zsidót vittek el, akik közül csak 12 ezren tértek vissza, Odesszában 30 ezer, Bagdanoviza táborában 50 ezer, Galacon 70 ezer, Cetatea Alban 10 ezer embert öltek meg, Virjuleni és Marculesti táboraiban 24 ezren haltak éhen. Összesen tehát 323 000 zsidót öltek meg. Lustignak elkerülte a figyelmét az, hogy erről a tragédiáról Romániában háromkötetes Fekete könyvet állítottak össze 1946-ban. Igaz, hogy később zárolták ezt az összefoglalót. - Raoul Sorban a hetvenes években Kós Károly lefasisztázásával keltett feltűnést. Festő volt, művelődéstörténész, most pedig felcsapott történésznek, megjelent művében /Fantasma imperiului Ungar si Casa Europei/ revizionistaként szerepel Szabó T. Attila nyelvtudós, Herepei János, de Németh László, Sütő András és Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Raul Sorban akinek jelleme, viselt dolgai ismertek most egy könyvvel jelentkezett: Fantasma imperului ungar si Casa Europei, Bucuresti, 1990. A szerző munkája függelékében adott egy felsorolást: "Erdélyről és a romániai magyarokról szóló revizionista és hungarista könyvek nem teljes listája". Sorban revizionistának kiáltotta ki Cseh Gusztáv metszeteit erdélyi személyiségekről, Kányádi Sándor verseit az év hónapjairól vagy Szabó T. Attilának a helynevekkel foglalkozó művét. A szerző a hungarizmust az összmagyarság, a mindenkori magyar állam vezéreszméjévé tette: "A Magyar Birodalom fantomja ma áthatja a magyar politika minden munkatervét." Könyvében Klapka György, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Tisza Kálmán, Jókai Mór, Kós Károly és mások egy-egy kijelentésük miatt hungaristrák lettek. /Balázs Sándor: Cérnára fűzött rögeszme. = A Hét (Bukarest), szept. 27./1997. május 6.
Markó Béla vezetésével máj. 4-én RMDSZ küldöttség Szlovákiába látogatott, eleget téve Duray Miklós, az Együttélés elnöke meghívásának. Máj. 4-én Révkomáromban pártközi megbeszélést folytattak az Együttélés vezetőivel, majd közösen megkoszorúzták Jókai Mór és Klapka György szobrát. Este lakossági fórumon találkoztak a város magyar lakosságával. Máj. 5-én megtekintették a deáki templomot, a Halotti beszéd lelőhelyét, ugyanitt szlovákiai magyar polgármesterekkel, majd a szlovák ellenzéki pártokból álló "kék koalíció" vezetőivel tartottak megbeszélést. Máj. 6-án Pozsonyban a Magyar Koalíció pártjainak képviselőivel találkoznak. Markó Béla elmondta: "a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek politikai szervezeteivel az RMDSZ eddig is folyamatos kapcsolatot tartott fent, szlovákiai látogatásunk is e rendszeres kapcsolat részének tekinthető". Fontos körülményként emelte ki, hogy az RMDSZ új helyzete lehetőséget kínál arra, hogy a térség kisebbségi politikájában egy új modell érvényesítésével próbálkozzanak. "Véleményem szerint ez az egész régió életére és kisebbségeinek helyzetére kihathat, úgy is, hogy ha az működni fog, de az által is, ha nem" ? jelentette ki Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./1999. november 6.
Nov. 6-án Temesváron az 1849-es temesvári csata 150. évfordulója alkalmából a helyi RMDSZ szervezésében kétnyelvű emléktáblát avatnak Klapka György honvédtábornok szülőházán. Tudományos ülésszak is kezdődik 6-án, az előadók között van Katona Tamás /Budapest/, dr. Kovách Géza aradi helytörténész, Miklósik Ilona temesvári muzeológus, Szekernyés János temesvári helytörténész. /Emléktáblát avatnak Klapka Györgynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./1999. november 13.
Temesváron Klapka György emléktábláját november 11-én éjjel ismeretlen tettesek összetörték. /Pataki Zoltán : Meggyalázták Klapka György emléktábláját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Előzmény: nov. 6-án avatták fel az új emléktáblát. A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ temesvári szervezete kirohant az ellen, hogy a temesvári születésű Klapka György honvédtábornoknak emléktáblát állítottak. Az RNEP félhivatalos temesvári szóvivője teljesen ismeretlen magyar tábornoknak nevezte Klapka Györgyöt, akinek csak annyi köze volt Temesvárhoz, hogy itt látta meg a napvilágot. A valóságban Klapka György a város polgármesterének a fia, és amellett, hogy "teljesen ismeretlen", a szabadságharcos tábornokként, utoljára tette le a fegyvert 1849. október 2-án Komáromban, a kiegyezés után, Temesvár országgyűlési képviselője is volt. /Pataki Zoltán: Az RNEP hadat üzent Klapka Györgynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ 1999. november 20.
Nov. 17-én Temesváron sajtóértekezleten a szervezők először mutatták be a nyilvánosságnak A hit és hűség útja című, december 10-15 között, a temesvári forradalom tizedik évfordulóján megtartandó nagyszabású rendezvénysorozat programtervezetét. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök nyilatkozatában elmondta, hogy a temesvári egyházmegyében lelkészértekezleten vett részt, majd a temesvári évfordulós rendezvények szervezőbizottságával egyeztetett. A hit és a hűség gondolata áll Temesvár üzenetének középpontjában. Ide illene az igazságtétel gondolata is: az 1989-es felkelés áldozatainak ügyében is igazságot kell tenni. Addig nem lehet elképzelni a jogállamot, ameddig az emberi és a kisebbségi jogokat nem tartják tiszteletben. A decemberi megemlékezéssorozatot a református egyház szervezi a megyei RMDSZ-szel és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságával. A jubileumi rendezvényeket beárnyékolja a Klapka György emléktáblája ellen elkövetett vandál támadás, vagy maga az a tény, hogy a forradalom idején elkövetett atrocitásokért tíz év alatt szinte senkit sem vontak felelősségre.- Bukarestben a napokban összeült forradalmárok arról panaszkodtak, hogy még ez a demokratikusnak nevezett kormány sem tanúsít megértést az ő ügyük iránt. - Az Európába tartó Románia nem európai módszereket használ, a balkáni politikai játékokra emlékeztető magatartással szalasztja el az esélyeit a továbblépésnek. - Tőkés László a budapesti magyar-magyar csúcsról elmondta, hogy ez az értekezlet nagy előrelépést jelent a nyugati magyarság szavazati jogának biztosítása felé. A szavazati jog és a különleges jogállás a határon innen és túli magyarság nemzeti együvé tartozásának a jogi, politikai megjelenítése felé mutat. A Trianon, majd a világháborúk idején végbement drámai nemzetszakadás helyreállítását célozza. - Az erdélyi magyar egyetem ügyében az összmagyarság képviselői teljes támogatásukról biztosítottak. A püspök szerint 2000-ben lehet Romániában magyar egyetem. /Pataki Zoltán: "Mi Temesvár igazi szellemét akarjuk képviselni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./2000. június 28.
Klapka György tábornok (1820-1892) életéről készült három tanulmány - Hermann Róbert, Urbán Aladár, Borsi-Kálmán Béla munkái - alkotja a Kriterion Könyvkiadónál megjelent könyvet, Csetri Elek írta az előszót. /Tanulmányok a "kompromisszumok emberéről" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./2001. október 9.
Okt. 5-én a temesvári magyar közösség az 1848-49-es magyar szabadságharc mártírjaira és hőseire emlékezett a régi városháza tanácstermében megtartott ünnepi műsorral, majd másodszor is felavatta a Klapka György szülőháza falán elhelyezett emléktáblát. A bevezetőben Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, történelemtanár ismertette a temesvári születésű honvédtábornok példamutató életpályáját. Toró T. Tibor parlamenti képviselő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy itt és most a Bánságban különösen nagy jelentősége van e megemlékezéseknek, mert sokan vannak, akik ki akarják radírozni a történelemből ama félezer évet, amikor a magyarság meghatározó szerepet játszott ezeken a tájakon, és nem átallnak kalapácsot ragadni a magyar jelképek szétzúzása céljából. Az ünnepség fénypontjának bizonyult a Ne feledd a tért c., Mészáros Ildikó magyartanárnő irányításával készült verses összeállítás, az 1848-49-es szabadságharc hőseinek emlékére. Az ünneplők átvonultak a közeli Szent-György térre, ahol másodszor is sor került a Klapka György szülőháza falán elhelyezett emléktábla leleplezésére. A plakettet Ungor Csaba szobrászművész készítette, a márványtábla magyar és román nyelvű szövegét Andrássy Sándor kőfaragó mester véste ki. "Ezentúl minden évben itt fogunk összegyűlni október hatodikán, a magyar szabadságharc vértanúira emlékezve. Remélem, hogy Temesvár lakossága is megbékél ezzel a táblával és nem kell évről évre újból felavatnunk az 1999-ben már egyszer leleplezett és ismeretlen tettesek által összezúzott emlékművet!"- jegyezte meg Halász Ferenc RMDSZ-elnök. /(Pataki Zoltán): Évente újraavatjuk a Klapka-emléktáblát? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./2002. január 10.
Az újév elején fenyegető levél érkezett a temesvári Csiky Gergely színtársulat igazgatója, Demeter András címére. "Ha továbbra is kitűzöd Kossuth Lajos (Cosut Laios) zászlóit a Román Opera és a Nemzeti Színház kirakatai elé, az Alba Iulia utcában, betörjük Bodo, Halas és Demeter fejét. Világos?" áll a Keresztes Sas (Vulturul Cruciat) aláírással érkezett levélben. A magyar (német) színház bejárata egy mellékutcában van, itt tűzik ki rendszeresen a bemutatókat hirdető reklámszalagokat és zászlócskákat is. A tavalyi év végén ismeretlen tettesek már letéptek néhány magyar előadást hirdető reklámzászlót. A fenyegetés címzettjei "Bodo, Halas és Demeter". Előbbi kettő az RMDSZ megyei tanácsosa: Bodó Barna és a Temes megyei szervezet elnöke, Halász Ferenc. A fenyegetésnek tehát minden bizonnyal politikai színezete is van. Temesvár a forradalom óta eltelt időszakban már nem egyszer volt magyarellenes provokáció színhelye. Előbb a forradalom hősét, Tőkés Lászlót becsmérlő feliratok jelentek meg, majd valakik kalapáccsal szétverték a helyi magyar lap, az Új Szó cégtábláját és a Klapka György szülőházán elhelyezett márvány emléktáblát. A magyar színház címére is érkeztek már rágalmazó és fenyegető levelek. Az érintettek minden esetben a rendőrséghez fordultak. Tettes eddig egy van: egy lopással lebukott csirkefogó sok más egyéb bűne mellé azt is beismerte, hogy részegen leverte az Új Szó cégtábláját. /(Pataki Zoltán): A Keresztes Sas nem alszik. Fenyegető levél a magyar színháznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./ 2002. október 7.
Temesváron az 1848-1849-es szabadságharc vértanúira emlékező ünnepséget Klapka György szülőháza előtt rendezte meg okt. 6-án az RMDSZ helyi szervezete. A rendezvényen Toró T. Tibor parlamenti képviselő kiemelte Kossuth Lajos eszméinek és mozgósító szerepének döntő jelentőségét. Vicze Károly, a Bartók Béla Elméleti Líceum tanára idézte fel történelmünk tragikus, ugyanakkor felemelő eseményeit. /(Szekernyés): A magyar szabadságharc vértanúira és Kossuth Lajosra emlékeztek Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./2002. december 4.
Ébert Tibor életműve elválaszthatatlan szülővárosa, Pozsony múltjától és örök jelenétől. Prózai írásainak és verseinek drámaisága és mondhatni: egész drámaírói útja az elveszített, elidegenített szülőváros létéhez kötődik. Ébert Tibor abszurd drámái először Franciaországban arattak sikert; későbbi: Bocatius Jánosról, Klapka Györgyről, Bartók Béláról és Esterházy Jánosról írt drámái (is) a Felvidékhez kapcsolják későn indult, mindenképpen szabálytalan életpályáját. (1926-ban született Pozsonyban, zenei, jogi, filozófiai tanulmányokat végzett; nyugdíjazásáig a budapesti Állami Hangversenyzenekar muzsikusa volt.) Ébert Tibor új könyve a Kaleidoszkóp /(C.E.T.) Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 2002./ novellák, portrék, útirajzok gyűjteménye és lírai életrajztöredék ("Önéletrajz-fantázia") is ugyanakkor. Az író a kötet első ciklusában a huszadik századi magyar történelem mártír alakjának, a vértanú és máig rehabilitálásra váró gróf Esterházy Jánosnak állít emléket. Ebből közölt részletet a lap. Pozsonyi magyar értelmiségiek 1945-ben emlékiratban fordultak a csehszlovák kormányhoz a szlovákiai magyarok érdekében, kérve a magyarellenes intézkedések leállítását. A memorandum érdekében Esterházy kihallgatást kért Gustav Husák belügyi megbízottól - a későbbi államelnöktől. Husák letartóztatta a nála megjelent Esterházyt és átadta a KGB embereinek. 1945. június 25-én a pozsonyi szovjet parancsnokság őrizetbe vette őt. Esterházy Jánost a vele letartóztatott Neumann Tiborral, Csáky Mihállyal, Teszár Bélával, Jabloniczky Jánossal, Párkány Lajossal, Böjtös Józseffel, Vircsik Károllyal, Szüllő Sándorral és Birnbaum Frigyessel Moszkvába deportálták. Koncepciós perükre a moszkvai butirszkajai börtönben került sor. Esterházy Jánost tíz évre ítélték. Közben odahaza Szlovákia első számú háborús bűnöseként akarták elítélni. Koncepciós per volt A Nemzeti Bíróság elfogatóparancsot adott ki a szökésben lévő Esterházy János ellen. /!/ Micsoda komédia! A Szlovák Nemzeti Bíróság tanácsa Karol Bedana elnökletével mintegy 15 percnyi tanácskozás után in contumaciam kimondta az ítéletet: halál. Kötél általi halál. "Azért kötél általi, mert az agyonlövetést általában becsületes halálnemnek tartják, és az eljárás során nem merültek fel olyan körülmények, amelyek a halálbüntetés végrehajtásának ilyen módját indokolnák." De elhangzik egy másfajta indoklás is Igor Daxner szájából, aki a bíróság elnöke. Dr Anton Rasla ügyész kérdésére, hogy miért kellett olyan szigorú ítéletet hozni Esterházy ügyében, Daxner azt válaszolta: "De hiszen ő magyar". Karol Bedrana, a perek hírhedt bírája, elutasította a kegyelmi kérvényt. Esterházy ott messze, a gulagon nem tud semmiről. Elhatalmasodik rajta a tuberkulózis. Barátai kegyelmi kérvényt adtak be. Végül döntöttek: nem fogják kivégezni. A halálbüntetést átváltoztatták börtönbüntetésre. A Szovjetunióból hazahozták, de börtönben maradt. Végül a morvaországi Mirov börtönében őrizték. Egyre romlott a fizikai állapota. Már csont és bőr, alig tud járni. 1955. május 9. Csehszlovákiában általános amnesztiát hirdettek. Esterházyt két szomszédja támogatta, olyan gyenge volt. A kapu kinyílt. Őrök megállították a menetet, a tántorgó Esterházynak vissza kellett jönnie.. Esterházy már annyira gyenge volt, hogy állni sem tudott, vacogott a hidegtől, vért hányt. Az őrök hordágyon vitték a beszélőbe. Testvére a börtön igazgatójától próbálta kikönyörögni, hogy a foglyot átvigyék a nyitrai kórházba. A válasz: "Nem adom ki maguknak a foglyot, sem élve, sem halva." 1957. március 8. Távirat Mirovból: "Fivére meghalt ma. Hamvasztással temetjük." Testvére kérte, hogy az urnát adják ki neki, hogy Újlakon eltemethesse édesapja sírjába. A börtönparancsnok így válaszol: "Egyszer már megmondtam, nem adom ki a foglyot sem élve, sem halva." Azóta eltűnt az urna. /Esterházy Jánosról születésének századik évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./2003. március 17.
Temesváron a magyarok kis csoportja a Győrödi-sétányon lévő, az 1848-49-es szabadságharcban elhunyt hősi halottak emlékére állított obeliszknél gyülekezett. Bodó Barna megyei tanácsos tartott ünnepi beszédet, majd megkoszorúzták az emlékművet. Klapka György szülőházának emléktáblájánál maréknyi érdeklődő gyűlt össze. Temesvár fő rendezvénye a szabadfalui Petőfi-emlékműnél volt, megjelent Dorel Gatlan alprefektus is. A Bartók Béla és a Szabolcska Mihály kórus, valamint az Új Ezredév Református Gyülekezetének énekkara Kossuth-nótákat adott elő. Ünnepi beszédet mondott többek között Toró T. Tibor parlamenti képviselő és Heinrich József, a Gerhardinum Római Katolikus Líceum igazgatója. Újszentesen az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) lelkes fiataljai díszmagyarba öltözve a márciusi ifjakat idézték. /Nagyálmos Ildikó: Emlékünnepségek Temesváron és Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./2003. október 6.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy a polgári mozgalmak rászervezték saját eseményüket az RMDSZ aradi emlékezésére. "Ez a magyarságra és a helyi RMDSZ-re nézve megalázó. Nincs szükségünk hasonló politikai parazitákra. Nekünk nem a magyar-magyar, hanem a románokkal szembeni vitában kell erősnek lennünk, és abban, hogy nem alázzuk meg az aradi RMDSZ-t úgy, ahogy azt ma a szószékről és amellől próbálták megtenni. Kötve hiszem, hogy az erdélyi magyarság jövőjét olyan emberekre lehet bízni, akik hazudnak, becsapják a közösséget és megpróbálják lejáratni azokat, akik a legtöbbet tették a Szabadság-szobor visszaállításáért. Tőkés László akkor fedezte föl az aradi szobrot, amikor megtudta, hogy cirkusz van. De nekünk nem a cirkuszban van szükségünk segítségre, mi a munkához keresünk társakat" Ezzel ellentétben Tőkés László püspök úgy vélte: "Itt nem egyszerű szoborügyről van szó; nem szeretem, amikor Nastase úr érzékenységről, Markó Béla pedig a magyarok méltóságáról szól csupán. Ez a szoborháború a 89 óta tartó politikai helyzetet jeleníti meg. Amíg nem lesz áttörés a magyar kisebbségpolitikában, addig egyik zsákutcából a másikba jutunk." A Szabadság-szobor visszaállításával kapcsolatban Tőkés azt mondta: "Most már csak azt találgathatjuk, mi volt a döntő politikai szándék, amely egy ilyen előrehaladott munkát derékba tört. Nem szabad meghátrálni. Ha tudtunk 80 esztendőt várni, még tudunk várni négy-öt évet. Úgyis fölállítjuk a szobrot." Németh Zsolt elutasította a rossz kompromisszumokat és a román fél által hangoztatott érveket: "Addig nem lehet számítani a szoborcsoport fölállítására, amíg a magyar diplomácia a hivatalos román érdekeket képviseli. Néhány nappal ezelőtt a külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy ez a szoborcsoport Nagy Magyarországnak állít emléket. Ez a nézet alapvető változás Magyarország hivatalos álláspontjában. Bízom benne, hogy ez a helyzet hamarosan megváltozik." Marosvásárhelyen az esti megemlékezés azonban sokak számára kellemetlen meglepetéssel kezdődött. A nézők jelentős része nem készült arra, hogy a színház bejáratánál 500 ezer lejes belépőjegyet kell vásárolnia. Egyesek váltottak belépőt, mások visszafordultak, mondván, pénzért nem hajlandók meghallgatni Markó Béla beszédét. Az ünnepségen az RMDSZ elnöke az elmúlt hetek leszámolt illúzióiról szólt. "A romániai magyar politikusoknak el kell gondolkozniuk azon, hogy az elmúlt 13 évet tekintve nem értékeltük-e túl az eredményeket. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, az alkotmánymódosítási törvény megszavazása és az észak-erdélyi autópálya terve valóban arról tanúskodik, hogy valami változott Romániában. A Szabadság-szobor helyzete viszont arra vall, hogy nemcsak a jelenben, hanem a múltban sem vagyunk egyenlőek" - mondta el ünnepi beszédében Markó, aki a Megbékélés parkjának kérdését megemlítve arra is kitért, hogy a román hősök szobra mellé sem szokás egy-egy magyar hősét állítani. Temesváron Klapka György honvédtábornok emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődtek meg okt. 4-én a hagyományos október 6-i megemlékezések. Halász Ferenc történelemtanár, a Temes megyei RMDSZ elnöke szólalt fel, majd Somogyi Attila MISZSZ-elnök köszöntötte az egybegyűlteket. A Temesvári Magyar Nőszövetség rendezvénye este a Kós Károly Közösségi Központ ezúttal átadott kiállítótermében folytatódott, ahol Szekeres Bernadett és Dobolyi Tamás fiatal képzőművészeknek a negyvennyolcas forradalom ihlette alkotásaiból nyílt tárlat./Megosztott gyászünnep. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./2004. október 7.
Okt. 5-én, az aradi tizenhármakra való emlékezés napjának előestéjén, Klapka György 48-as honvédtábornok temesvári emléktáblájánál hajtott fejet a temesvári magyarság. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Klapka György emlékét Toró T. Tibor parlamenti képviselő elevenítette fel. Az Új Ezredév református kórus fellépésével befejeződött az emlékezés. /Pataki Zoltán: „Románoknak és magyaroknak más missziója is van, mint hogy egymással harcban álljanak". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./2005. október 6.
A tizenhárom aradi vértanú tábornok október 6-i kivégzésére emlékeztek október 5-én a Temesvári Magyar Nőszövetség és a megyei RMDSZ szervezésében Temesváron, Klapka György honvédtábornok szülőházán álló emléktáblánál. “Klapka a bizakodást képviselte, még tizenöt évvel a forradalom leverése után is bízott a függetlenségben, amit ha nem a harctéren, akkor országgyűlési képviselőként próbált meg kivívni” – fogalmazott Halász Ferenc RMDSZ-elnök. Szász Enikő, a nőszövetség elnöke arról beszélt: a minap a temesvári Nyugati Egyetem aulájában magyar diákokra szóltak rá, hogy Romániában románul beszéljenek. Lehőcz Zsuzsa, a Bartók-gimnázium Diákönkormányzatának elnöke azzal “mentette ki” az ifjúságot a gyér jelenlét miatt, hogy “van, akinek már az forradalom, hogy naponta magyarul szólal meg, és talán máshol, másképp, de emlékeznek október 6-ra”. Az ünnepség végén az emléktáblán elhelyezték az RMDSZ, a nőszövetség, a Civil Tanács, a Bartók Béla Gimnázium és a Diákönkormányzat koszorúit. /P. L. Zs.: Egyenjogúságunkért ma is meg kell küzdenünk. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./2007. május 16.
A könyvtáralapító Klapka Károly József tiszteletére, az első kölcsönkönyvtár megnyitásának állítólagos 192. évfordulójára állítottak emléktáblát május 15-én Temesváron, főleg román közéleti-kulturális személyiségek jelenlétében. Az erre az alkalomra kiadott román nyelvű, a gyűjtemény történetét, működési szabályzatát taglaló album szerint a nyomdász és könyvkereskedő Klapka, a honvédtábornok Klapka György apja 1815. május 15-én nyitotta meg a tékát, viszont a Magyar Nyomdász nyomdaipari magazin szerint 1816-ban kapott rá működési engedélyt. Klapkának 1807 óta működött a nyomdája, majd könyvkereskedése a városban. 1816-ban kiadta magyar könyveket egyáltalán nem tartalmazó könyvtárának német nyelvű katalógusát, majd 1817-ben a katalógus kiegészítését. Klapkának 1826-tól Aradon is volt nyomdája. Ő maga tevékenyen bekapcsolódott a közéletbe: 14 éven át Temesvár polgármestere, az 1825–27-es és az 1832–36-os pozsonyi országgyűlésen a város követe volt. 1841-ben “közhasznú nyilvános tevékenységéért” magyar nemesi címet kapott. A csehországi származású, német anyanyelvű családban nevelkedett Klapka emlékünnepségét “kisajátították” a román hatóságok, az emléktáblát pedig az államvallásnak tekintett ortodox szertartás szerint szentelték fel. Temesváron egyébként már van egy Klapka-emléktábla; azt a magyar közösség állíttatta – magyar és román felirattal – Klapka György 1848–49-es honvédtábornok Szent György téri szülőházának falán. /Pataky Lehel Zsolt: Újabb Klapka-emléktábla. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./2007. október 6.
Mint minden évben, idén is október 6-a előestéjén emlékeztek meg Temesváron az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leveréséről, s tisztelegtek az aradi 13 vértanútábornok emléke előtt. A Temes megyei RMDSZ szervezésében a Klapka György honvédtábornok Szent György téri szülőházának falán található emléktábla előtt gyűltek össze azok a magyar politikusok, civilszervezeti vezetők, pedagógusok és magánemberek, akik úgy érezték, hogy kegyelettel kell adózzanak a vártanúknak. Halász Ferenc RMDSZ-elnök mondott méltató beszédet, a Bartók Béla Elméleti Líceum diákjai meg verseket szavaltak. /(Pataky): Koszorúk Klapka György emléktáblájára. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./2008. március 17.
A március 15-i emlékrendezvények sora Gyertyámoson kezdődött, a temetőben álló honvédemlékmű megkoszorúzásával. A megviselt obeliszk helyén 2002-ben sikerült emlékművet állítaniuk. Innen Zsombolyára tartott a küldöttség, a Petőfi-szobornál emlékeztek. Temesváron a megemlékezések Eftimie Murgu szobrának megkoszorúzásával kezdődtek, majd a Klapka György-emléktáblánál folytatódtak. Itt megjelentek a Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselői is. Szabadfalun Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a Szórvány Alapítványnak mondott köszönetet a Petőfi-emlékmű helyrehozásáért. A magyar történelmi egyházak képviselői után a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet nevében Ilonczai Zsolt elnök mondott beszédet. Újszentesen a református templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg ’48-ról, utána megkoszorúzták a templomkertben álló Petőfi-emlékművet. Dettán az RMDSZ a városházára hívta a megemlékezőket, Lugoson a megemlékezés hagyományosan az esti fáklyás felvonulással zárult. /Pataky Lehel Zsolt: Kampányévben több a figyelmesség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./2008. március 17.
Nyugodt légkörben ünnepeltek március 15-én a vajdasági, kárpátaljai és felvidéki magyarok. Hosszú évek különünneplései után a vajdasági magyar politikai erők zöme ismét együtt emlékezett meg a forradalom évfordulójáról. A hagyományoknak megfelelően a délelőtt a bánáti Magyarittebén, délután pedig az észak-bácskai Bácskossuthfalván tartottak nagy ünnepséget – azokon a településeken, amelyeken Vajdaság két Kossuth-szobra található. Mindkét helyen a református templomban tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött a megemlékezés, ezt követték a Kossuth-szobroknál előadott ünnepi műsorok, beszédek, az emlékművek megkoszorúzása. Kárpátalja magyarsága méltó módon emlékezett, a központi ünnepséget Beregszászon tartották az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) szervezésében. A magyar többségű város központjában álló Petőfi-szobor körüli teret megtöltő tömeg előtt Gajdos István, Beregszász polgármestere, UMDSZ-elnök mondott beszédet. Ünnepi megemlékezés volt Munkácson is, a podheringi emlékműnél, amelyet a szabadságharc győztes csatájának emlékére emeltek. Nagyszőlős magyarsága Perényi Zsigmond, a szabadságharc mártírjának szobránál tartott ünnepséget. Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében ünnepelt a város magyarsága a Petőfi-szobornál. A felvidéki magyarlakta településeken március 14-én elkezdődtek az ünnepségek. Dunaszerdahelyen mintegy félezer ember volt jelen a város központjában álló emlékműnél rendezett ünnepségen, Pozsonyban pedig március 15-én megkoszorúzták Petőfi Sándor új, immár harmadik helyén álló szobrát, amelyet Trianon után a csehek lebontottak, majd a múlt század ötvenes éveiben olyan elhagyott helyen állítottak fel, ahol az évtizedek során számtalanszor meggyalázták, összetörték, lefestették. Révkomáromban, ahol a várvédő Klapka György tábornoknak és az ott született Jókai Mórnak szobra, Széchenyi Istvánnak és számos jeles magyarnak emléktáblája, az aradi vértanúknak emlékműve van, mintegy másfélezer ember ünnepelt és koszorúzott a város jeles helyein. Rimaszombatban Petőfi és Tompa szobránál, Nagysallón az obeliszknél, Pereden a honvédemlékműnél, Rozsnyón a néhány éve újra felállított, időközben szlovák neonácik által leköpködött Kossuth-szobornál ünnepeltek. /Zavartalanul ünnepeltek a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./2008. október 6.
A vártnál többet gyűltek össze Klapka György honvédtábornok szülőháza előtt, ahol a Temes megyei RMDSZ szervezésében a temesvári magyarság az 1849 október 6-án kivégzett 13 aradi vértanúra emlékezett. Szász Enikő, a Temes megyei RMDSZ alelnök vezetette a műsort. Vicze Károly, nyugalmazott történelem tanár olvasta fel az aradi vértanúk neveit. Vicze Károly, Temesvár történésze emlékeztetett: „Az augusztus 13-i világos fegyverletétel után, az a tábornok, akinek a szülőháza előtt állunk, Klapka György még szeptember 27-ig védte Komárom várát, és csak olyan körülmények között adta fel, hogy Haynau tábornok, ígéretet tett arról: a harmincezer védő szabadon elvonulhat a várból, mindez csak október 4-én történhetett meg. Október 6-án Haynau kivégeztette a 13 tábornokot. Klapka később visszajött Temesvárra, és kétszer is képviselte a várost a magyar parlamentben. Amikor Klapka 1892-ben Budapesten meghalt harmincezer komáromi védő énekelte a sírjánál a Klapka-indulót, amelyet Egressy Béni komáromi katona írt Klapka tábornok tiszteletére”. /László Árpád: Temesváron is az aradi vértanúkra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./2009. március 16.
Március 15-én Temesváron az RMDSZ képviselői, mint minden évben, a kegyelet koszorúit helyezték el Eftimie Murgu szobránál és Klapka György emléktáblájánál. Több száz temesvári magyar rótta le idén is kegyeletét Petőfi Sándor szabadfalui emlékművénél. A Bartók Béla Dalegylettel együtt énekelték az egybegyűltek a Szózatot és a Himnuszt. Több mint ezer temesvári és a megyéből érkezett magyar gyűlt össze március 15-én este a gyárvárosi Millenniumi templomban, ahol Tolcsvay László és Tolcsvay Béla rockoratóriumát, a Magyar Misét adták elő a Csiky Gergely Színház művészei és meghívottjaik. Bevezetőként Tolcsvay László adott elő egy legszebb szerzeményeiből. A rendszerváltás óta eltelt két évtized egyik legemlékezetesebb ünnepségének csúcspontja a Magyar Mise rockoratórium előadása volt. /Pataki Zoltán: Magyar Mise a Millenniumi templomban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./